A belatinci Szent László király tiszteletére szentelt plébániatemplomot a Muravidék egyik jellegzetes 19. századi szakrális épületének tekintik. Az épületet ugyan 1742-ben fejezték be, azonban a 19. század utolsó évtizedében 1890 és 1894 között neobarokk stílusban építették át. Akkor Max von Ferstl bécsi építész tervei szerint az addigi barokk stílusú épülethez – annak északi oldalán – egy ún. mellékhajót építettek, a templomkülső pedig neobarokk-klasszicista köntöst kapott. A déli oldalon akkor építették hozzá a Mária-kápolnát is, amely a neves főúri Zichy család, a templom kegyurainak temetkezési helyeként szolgált. A védőszent választása a terület peremvidéki jellegére utal, mert a történelmi Magyarországon általában Szent László királyt jelképesen a határvédelmi feladatokkal kapcsolták össze.