A Mura menti síkságon álló nagyméretű kastély a XVI. században épült a Széchy család birtokán, majd  Poppel Éva, a későbbi Batthyány Ferencné révén került a Batthyány család birtokába. 1645-ben a régi épület leégett, ezért Batthyány Ádám 1648 és 1655 között regedei mesterekkel újjáépíttette. A kastély újra a Széchyek kezére került, amikor Batthyány Borbála 1660-ben Széchy Péter felesége lett. Azonban nem sokáig maradt a Széchy család birtokában, mert Batthyány Borbála gyermektelensége miatt visszaszállt a Batthyány családhoz és Kristóf és Pál tulajdona lett. Fontos részét képezte a Batthyányiak birtokrendszerének (különös tekintettel a ménesre), de egyik családtag sem lakott itt állandóan.

Mai formájában egy nagyméretű barokk kastély, amely egy négyszögletű udvart zár körbe, s amelynek kertjében egy neogót kápolnát találunk. A gyönyörű kertet évszázados fák díszítik, de az épület részletei is figyelemre méltóak. Jelenleg jórészt romos (csak az állagmegóvást végezték el az épület nagy részén), egyedül az udvari homlokzat és néhány belső tér készült el véglegesen. A teljes körű hasznosításhoz még igen sok munka van hátra, de már most is sejthető, hogy az elkészült épület a vidék egyik csodája lesz. Az épületben jelenleg oktatási központ működik, az istállójában lovas oktatás folyik, pincészetében pedig megtalálhatók a környék borai.