Kercsmár Rózsa 1936-ban született Alsólakosban, az elemi iskolát és a polgárit Lakosban, illetve Lendván végezte, majd a szabadkai tanítóképzőben folytatta képzését. A szak sikeres elvégzése után a goricskói falvakban vállalt tanítói állást. Szinte mindegyik kisiskolában tanított hosszabb-rövidebb ideig, a legtovább Domonkosfán, és ebben a faluban alapított családot is. Később családjával Muraszombatba költözött, de rádiós újságíróként továbbra is a dombvidéket járta, magnóval a vállán kutatta a néplélek minden rezdülését, mert a goricskói emberek gondolat- és hiedelemvilága mindig is érdekelte. Történeti-helytörténeti témájú könyvében, a Domonkosfa krónikájában is rengeteg a szociográfiai-néprajzi vonatkozású adat, a település hiedelemvilágára utaló megállapítás.

Kercsmár Rózsa a nemzetiségi politikával is már korán elkötelezte magát. A község nemzetiségi érdekközösségének elnöki funkcióját töltötte be. Aktív tagja volt a szlovéniai magyarok érdekképviseletének, a Muravidéki Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közösségnek. Elkezdte szervezni városában, Muraszombatban a Baráti Kör Művelődési Egyesületet, amelynek haláláig az elnöke, motorja, mindenese volt.

Domonkosfán a helyi kultúrház külső falán a Šalovci Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség emléktáblát helyezett el Kercsmár Rózsa tiszteletére. A tábla 2013. március 18-án a nemzeti ünnep keretében került felavatásra.