Vlaj Lajos, a Göntérházi Kétnyelvű Általános Iskola egykori névadójának a bejáratnál lévő szobrát a rendszerváltás idején, a 90-es évek elején távolították el talapzatával együtt ideológiai okokra hivatkozással. A bronzszobrot, melyet Király Ferenc lendvai szobrászművész alkotott 1973-ban, hosszú évtizedekre a Lendvai Galéria és Múzeum raktárába száműzték. A szobor újbóli felállítása a Muravidéki Magyar Tudományos Társaság, a partnerszervezetei (MNMI, LKMNÖK, MNTI, Lendva Község, Lendvai KKSZ) és sok kultúrakedvelő lendvai polgár összefogásával valósult meg.  2013. november 30-án a Vlaj-szobor új helyén a lendvai művelődési otthon melletti szoborsoron újra felavatásra került.

Vlaj Lajos – Bodóhegyi Lajos (1904-1966)

Sokgyermekes családban született Lendván, apja cipészmester volt. Taníttatását szülei nem tudták vállalni, így a gimnázium elvégzése helyett apja mesterségét tanulta ki. 1931-től a szocialista mozgalom híve lett, 1940-ben belépett a Jugoszláv Kommunista Pártba. Ekkor kezdett verseket írni. 1941 júliusában letartóztatták, elítélték. Verseit a vajdasági Híd és a Kalangya c. folyóirat közölte Bodóhegyi Lajos név alatt. A háború után nemzetiségi politikusként vált ismertté; kiállt a muravidéki magyarság jogaiért, népképviselő is volt. Egyik kezdeményezője volt az 1950-ben megtartott Szlovéniai Magyarok Kisebbségi Konferenciájának. Felhívta a figyelmet az anyanyelvhasználat fontosságára, az oktatásra, énekkarok, tánccsoportok alapítására. 1955-ben Lendván az oktatásügyi tanács elnökévé választották. Szorgalmazta a magyar nyelvű sajtó megjelenését, 1958-tól megjelentették a Népújság c. lapot. Az 1960-as évek elejétől betegsége miatt visszavonult a közélettől.